Hányszor hallottuk már azt a hibás kijelentést, hogy Isten feltétel nélkül szeret bennünket? A félreértésnek két iránya van. Az egyik az univerzalista, a másik a karizmatikus. Az univerzalista felfogás szerint Isten mindenkit szeret feltétel nélkül. Ebbôl az állításból annyi igaz, hogy Isten valóban szeret, hiszen Ô maga a szeretet. Szeretetének azonban igenis van egy feltétele, ez pedig Jézus Krisztus halála és feltámadása. Az Isten Fia vére mossa le úgy a bûneinket, hogy szerethetôvé legyünk az Atya elôtt.

Enélkül mindannyiunkat Isten jogos hararagja súlytana bûneink miatt. A másik tévedés az, hogy Isten szeretetének feltétele a mi döntésünk, hogy elfogadjuk Fiának értünk hozott áldozatát. Mintha az embernek lenne olyan képessége, hogy megváltoztassa Isten akaratát. Ez az egyik legnagyobb elbizakodottság, amit ki lehet gondolni. Nem mi fogadjuk el Isten értünk hozzott áldozatát, hanem Ô fogad el bennünket, szegény bûnösöket ingyen kegyelembôl. Mi mindnyájan elvesznénk, ha ránk lenne bízva, a mi döntésünkre. Hála azonban, hogy a Szentlélek ôszinte bûnbánatra indít bennünket és dolgozik megtérésünkön. Ez tehát nem lehet feltétele Isten szeretetének, hiszen az ô ajándéka. Annak adja, akinek akarja.

Drótos Árpád, református lelkipásztor, NYC

Susține platforma noastră de jurnalism independent printr-o donație:
PATREON
Sau fă o donație direct în contul nostru bancar: RO16BTRLRONCRT0517131201 - Banca Transilvania