Minden felekezetnél terjed az a szokás, hogy a szertartás után a hívek együtt maradnak egy kávé, tea, sütemény vagy valami harapnivaló mellett. Valószínüleg minden közösség számára több munkát ad az ilyen szeretetvendégségek megszervezése. Legjobb, ha a gyülekezet tagjai közösen végzik ezt a szolgálatot is.

Néhány évvel ezelôtt egy erdélyi nagyváros szülöttje elmondta, hogy az édesanyjától tudja, az ô egyházuknál a lelkipásztor és a felesége készítik minden vasárnapra a fínomságokat. Mintegy ezzel azt is kifejezve, hogy ha ez a kolléga hajlandó ilyen áldozatra, akkor ez nekem sem kellene, hogy probléma legyen.

Egyszer aztán az idézett anyuka látogatást tett nálunk. Alkalmam nyílt arra, hogy tôle személyesen kérdezzem meg, náluk tényleg a lelkipásztor és a felesége vendégeli meg a templomozókat minden vasárnap? Mire a válasz az volt, hogy dehogy is! Azt a templom szolga csinálja a többi tennivalóval együtt, mint fûnyírás, takarítás és más tevékenységek.

Ez az eset is megdönteni látszik a szólás-mondás valamikori igazát és már a messzirôl jött ember sem mondhat azt, amit akar.

Drótos Árpád, református lelkipásztor, NYC

Susține platforma noastră de jurnalism independent printr-o donație:
PATREON
Sau fă o donație direct în contul nostru bancar: RO16BTRLRONCRT0517131201 - Banca Transilvania