Különleges egy “mûszer” az emberi agy. Képes létrehozni olyan dolgokat, amelyek valójában nem léteznek. Ilyen például a híres kô, amelyet Isten sem tud felemelni. Azaz a csapda kérdés így hangzik: Képes-e Isten olyan követ teremteni, amelyet nem tud felemelni? Csapda, de az emberi elme számára. Mert ha Isten nem képes olyan követ teremteni, amelyet nem tud felemelni, akkor nem mindenható. Ha pedig képes, akkor azért nem mindenható, mert nem tudja felemelni. Ezt a gordioszi csomót könnyû kettévágni azzal a felelettel, hogy Isten mindenféle követ képes teremteni és mindent fel is tud emelni. Vagy ott van az “akkor hiszem, hogyha látom” kijelentés. Sok mindent elhiszünk, amit soha nem láttunk. Míg van olyan, amit látunk, de valójában nincs.

Az ókorban például azt hitték, hogy a fejünk felett az ég nem más, mint egy nagy felsô óceán. Ennek még a Bibliában is nyoma van, amikor a teremtéstörténetben Isten “elválasztotta a boltozat alatti vizeket a boltozat feletti vizektôl.” (Gen. 1,7) Ha akár ma is feltekintünk az égre, olyan színt látunk, mint az óceáné vagy a tengereké, kékes-szürkés zöldet. A repülést nem ismerô ôsi ember joggal hihette, hogy odafenn egy nagy kiterjedésû ócean van. Pedig a jelenség nem más, mint a levegô fénytörésének következménye. Az ószövetségi próféták Jézus Krisztus szavain keresztül figyelmeztetnek bennünket, hogy mind a látás, mind pedig az abból következô tapasztalati tudás Isten ajándéka. (Máté 13, 14)

Drótos Árpád, református lelkipásztor, NYC

Susține platforma noastră de jurnalism independent printr-o donație:
PATREON
Sau fă o donație direct în contul nostru bancar: RO16BTRLRONCRT0517131201 - Banca Transilvania