Különleges alkalmakat akar velünk eltölteni Jézus Krisztus, mai tanítványaival. Ahogy akkor tette, amikor testben a földön járt. (Márk 9,31a) Igyekezzünk mi is vele idôt eltölteni! Erre adnak lehetôséget a vasárnapi istentiszteletek. Éljünk tehát a lehetôséggel! Nagyon sok minden van, amit pontosan és jól meg kell értenünk. Ezek közé tartozik elsôképpen az Úr szolgálata. Miért is került emberek kezébe? Hogyan lehetséges, hogy az Emberfiának meg kellett halnia? Mit jelent feltámadása? Vannak-e pontos és jól megértett válaszaink ezekre a kérdésekre?
Vagy csak homályos elképzeléseink vannak Isten üdvtervével kapcsolatban? Esetleg saját elképzeléseink, amelyek egyáltalán nem egyeznek a Biblia tanításaival? Szükségünk van arra, hogy tanítványi körben töltsünk idôt az Élô Igével! Ne féljünk kérdéseket feltenni neki és egymásnak! Vigyázzunk azonban, hogy ne csak a kíváncsiság vezessen bennünket, a provokáció szándéka vagy más alantas érzés! Az ôszinte és bátran kimondott szavak pozitív visszhangot váltanak ki. Attól féljünk inkább, ami képes bennünket elválasztani Isten szeretetétôl és kegyelmétôl! Az Úr így is, úgy is véghezviszi üdvtervét. Az nem mindegy, hogy ez mennyi szenvedéssel jár az életünkben. Vegyük tehát a Bibliánkat és az énekes könyvünket és jöjjünk el minden vasárnap az Úr házába, hogy tanítson bennünket az ô nagyságos dolgaira!
Drótos Árpád, református lelkipásztor, NYC
