Nem árt figyelmeztetni újra és újra arra a pogány jelenségre, amely megpróbálja szembeállítani testet és lelket. A Bibliában több ezzel kapcsolatos nehezen érthetô igehely van. Ilyen az, amikor Jézus Krisztus Nikodémusnak ezt mondja: “Ami testtôl született, test az, és ami Lélektôl született, lélek az.” (János 3,6) Az Úr itt az újjászületés szükségességérôl beszél, amely a Szentlélek által történik. Enélkül hiába születik meg az ember erre a világra testben, halott lesz a bûnök miatt. Bibliai értelemben a test és lélek összetartoznak, együtt alkotják a teljes embert. A test azonban nyer egy olyan bibliai értelmet is, amely ellenkezik az Isten szándékaival, és amely az ember vesztét okozza. Jézus Krisztus a bûnök gyökeréül a testi kívánságokat jelöli meg: “A szívbôl származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok és káromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert.” (Máté 15,19-20) Senki nem gondolja azonban, hogy itt az Úr a testi szerv szívrôl beszél, hanem az embernek egy olyan belsô lényegérôl, amely inkább lelki kategória.
A bûnök testet és lelket egyaránt megrontanak. Éppen ezért helytelen az a szembeállítás, amely a lelket jobbnak gondolja az testtel szemben. Bibliailag igazolhatatlan az az elképzelés, amely a testet a lélek börtönének képzeli el. Ez egy a pogány filozófiában gyökerezô elképzelés, amely aztán táptalajt ad a lélek halhatatlanságáról szóló tévtannak. Pedig mennyien gondolják úgy még a keresztyének közül is, hogy a halállal a test elporlad, a lélek pedig felszáll a mennyekbe. Bele sem gondolnak abba, hogy ha az embernek lenne egy halhatalan része, akkor nem lenne szükség megváltásra, mert maga is örök, azaz isten lenne. Ezzel szemben a Szentírás azt tanítja, hogy az Isten valóban ad az embernek isteni lelket, de az nem lesz az ember birtoka, nem rendelkezik vele. Ez a valami azért is lelki, mert megfoghatatlan, nevezhetnénk is életerônek vagy vitalitásnak. Amig azonban az ember életben van, ez is a személyiségének része. Ezért nem lehet senkinek életet kioltani. Az csak Isten elôjoga lehet. Ô adta az életet, Ô veheti el. Ezen felül pedig munkálkodik az emberben a Szentlélek, aki az újjászületést végrehajtja.
Drótos Árpád, református lelkipásztor, 2023. október 29., Manhattan